|
 A TARTALOMBÓL: Négyoldalas könyvajánló ☺ Jegyzet: Írókezek ☺ Terítéken ☺ Vadászati gyakorlat: Mi van ha a bőgés kellős közepén elnémulnak a bikák? ☺
A hónap fotója ☺ 13. oldal: Az etika titka ☺ Vadászati jog: Selyemzsinór ☺ Vadászati gyakorlat: A hivatásos vadász ☺ Kalendárium ☺ Vadgazdálkodás: Lehet jobban csinálni ☺ Riport: Szárnyaszegetten ☺ Lesi-mese ☺ Sólyom ☺ Vadászfegyver: A fegyverkovács lányai ☺ Teszt: Régi forma, új tartalommal ☺ Portrék: Közel egy évszázada..., Vadorzóból vadász ☺ Arcok, tájak, eszmények: Pásztorbotra támaszkodva ☺ Sajtószemle ☺ Riport: Rapsicok a rács mögött ☺ Postabontás ☺ Hihető és hihetetlen történetek: A Szellem, Ha elbőgi magát... ☺ Külvilág: Tortúra a tajgán ☺ Humor: Nyitott szemmel ☺ Hírek-tudósítások ☺ Visszapillantó ☺ Gyerekeknek : Méhek ☺ Horgászoknak: A lápi póc nyomában ☺ Játék: „Utóvizsga” ☺ Ízválasztó: Vegyesvadas tárcsánsültek
Mi van ha a bőgés kellős közepén elnémulnak a bikák?
Legnemesebb vadfajunk vadászata kezdődök – ám a legjobban szervezett vadászat is kudarcba fulladhat, ha „néma a bőgés”. Ezer és egy oka lehet, amiért az erdei koncert elmarad. Lapunk ezúttal hivatásos vadászokat, vadgazdákat kérdezett: van-e praktika, egy régi trükk, vagy évtizedes módszer a helyzet megoldására. Féltett, szakmai titkait osztotta meg szerkesztőségünk kérésére az olvasókkal: Nyúl András (SEFAG-Alexandra puszta), Blaumann Ödön (Székesfehérvár), Fehér Péter (Bóly), Jung Jenő (Körcsönye puszta), Genáhl Krisztián (Gemenc), Mester András (Füzérkomlós), Visztricz Ottó (Ravazd), Dabis Gábor (Sárvár).
Rapsicok a rács mögött
Rapsicokat ítéltek el – a magyar bírósági gyakorlattól eltérően, ezúttal igen szigorúan. A Magyar VADÁSZLAP egyik szerkesztője bejutott a rács mögé, a híres-hírhedt szegedi Csillag életfogytiglanos szektorában készített interjút két, elítélt vadorzóval. A cikkben az orvvadászokon kívül megszólal a Sarkadi Pelikán Vadásztársaság elnöke, valamint bepillantást kapunk az első- és másodfokú ítélet anyagába.
Lehet jobban csinálni
Az idei év esős-belvizes hűvös időjárása katasztrofális hatással volt az apróvad természetes szaporulatára, szerte az országot járva, alig-alig lehet idei fácáncsibét látni, s ahol mégis, azok is többnyire kicsik, kései sarjúköltésből származnak. Törvényszerűen felértékelődik emiatt a mesterségesen tenyésztett fácán értéke. Ezúttal a minőségi, piacképes madár „előállításának” új, egyedi módszerét mutatja be Lóki György, a fácán- és fogolytenyésztésben régóta jó eredményeket elérő szakember.
A párosítás nem véletlen. „Lehet jobban csinálni”, mint tették azt az elmúlt közel húsz esztendőben Árpádhalmon.
Szárnyaszegetten
Volt egyszer egy Árpádhalom – Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke ezt ajánlotta az árpádhalmi vadgazdaság történetét feldolgozó cikk címének. A fácántelep jelenlegi bérlője valamivel optimistább, Páskai Sándor a „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?” Vörösmarty idézetet ajánlotta figyelmünkbe. A helyszínen járva nekünk az jutott eszünkbe: „vár állott, most kőhalom”.
Selyemzsinór
„Erre varrj gombot cimbora!” – invitált egy nehezen érthető, diktafonos hangfelvétel értelmezésére nemrég az egyik barátom. A felvétel egy minisztériumi értekezleten készült az egyik résztvevő közreműködésével, nem titkoltan okulásul a jobbító szándékú utókor részére! Az ominózus értekezleten a vaddisznókat tenyésztő vadfarmokkal kapcsolatban az állomány teljes genetikai vizsgálatát szakmai – elnézést a kifejezésért - hülyeségnek nyilvánítókat a tanácskozás vezetője nemes egyszerűséggel nyugtatta meg: „Ezeket a tenyészeteket fel kell számolni, ami a DNS-vizsgálatok kötelezővé tétele után be is fog következni!”
A hivatásos vadász
A rendszerváltozás óta vissza-visszatérő kérdés: hová tartozzanak a hivatásos vadászok? Az 1996. évi LV. törvény az európai államok többségének megfelelően, a vadászati jogot a földtulajdonhoz kötötte. Ennek kapcsán már akkor felmerült, mi legyen a hivatásos vadászokkal. Ma a vadászati jogszabályok a vad őrzésével-gondozásával kapcsolatban a hivatásos vadászok vállára olyan kötelezettségeket raknak, aminek nem képesek megfelelni.
A megoldást Nagy István keresi, ahol a cikkében szorgalmazza a franciáknál már 20 éve bevezetett szervezet mintájának Magyarországi használatát.
A fegyverkovács lányai
Egy közkeletű bölcsesség szerint a családi vállalkozásoknál „az első generáció felépít, a második kiépít, a harmadik leépít.“ Vannak azonban tehetséges vállalkozók is, akik mindezt egy generáció alatt végzik el. A Fausti nővérek egymás közt felosztották a feladatokat: Elena a műszaki „anyamester“, Giovanna az amerikai piac felelőse és Barbara foglalkozik a közép-európai értékesítéssel. Pontosan tudják, hogy egy cég márkanevének megalapozása évtizedekig tarthat, de azt egy rossz döntéssel egy perc alatt el lehet veszíteni.
A kínálat a vadászok és sportlövészek igényeinek megfelelően, az idők során alaposan kibővült, ahol ki-ki a saját igényei és pénztárcája szerint válogathat a különböző bock és duplapuskák között.
Bálint Elemér a Fausti lányokkal a készített anyagából többek között az is kiderül, hogyan képes három nő egy puskagyárat „kézben tartani”.
Régi forma, új tartalommal A Fausti Style 12/76 alapmodellje 1599 eurós áron egyesíti az előbbi jellemzőket, de természetesen az „Extra” kivitel ennél jelentősen drágább. A baszkült arabeszk motívumok díszítik, szépen polírozott, olajozott diófa agyazása pofadék nélküli. Feltűnő a hódfarokra emlékeztető, széles, jó fogást biztosító előagy, ez átforrósodott csövek esetén is kellemes fogása. Sajnos napjainkban ennek gyakorlati jelentősége már csak a lőtéren van. A cső 71 cm hosszú és a cserélhető szűkítőbetétek pontosan, feltűnés nélkül illeszkednek a csőtorkolat síkjába.
A DWJ fegyvermagazin segítségével, a Fausti Style sörétes puska tesztje olvasható a Magyar VADÁSZLAP hasábjain.
|
